More

Felújítás és alkatrész beszerzés akár külföldről is!!!

Újíttasson vagy kerestessen alkatrészeket az Oldtimer-Info-val legyen szó AUTÓ-ról vagy MOTOR-ról!!!

Az ország számos pontján rendelkezünk kiváló és megfizethető munkát végző szakemberekkel. Nem kell messze szállíttatnia!

Esetleg csak alkatrészekre vagy katalógusra lenne szüksége, akkor hívjon a 06-30-755-19-45 vagy küldjön email-t az oldtimerinfobg@gmail.com-ra.



Legfrissebb Cikkek

  • Cassovia Retro 2014

    Május 10-11-én rendezték meg Kassán a hagyományos "Cassovia Retro" elnevezésű veteránjármű találkozót.

    Bővebben

  • Atlantic Motors Teljesítmény túra 2013

    Szeptember 21-én 9. alkalommal került megrendezésre az Atlantic Motors amerikai autós bolt által támogatott túraverseny....

    Bővebben

  • Transfagarasan----Át kellés a fagyos Fogarason Veterán járgánnyal Október elején?

    Lajikus azt mondja lehetetlen...

    Bővebben

  • 15. Mezőkövesdi Gépész Találkozó...

    Szeptember elején megrendezték Mezőkövesden a 15. Mezőgazdasági Gépésztalálkozót....

    Bővebben

  • Regis TAP Classic Car Tour 2013

    Beszédes képek.......................

    Bővebben


Régebbi Cikkek

Az oldalt ennyien látogatták:

Counter Tumblr

Dnyper K 650 adatlapja

Jármű megnevezése:Dnyper K 650
Típus:
Gyártási év:1970
Lökettérfogat:650 cm3
Teljesítmény:
Hengerek száma:
Sebességváltó:
Üzemanyag kapacitás:
Max. sebesség:
Tömeg:
Futómű:
Legyártott darabszám:
Gyártási időszak:
Egyéb:
A szovjet hadsereg döntéshozói megfelelő motorkerékpárt kerestek nagyhatalmi céljaikhoz. Ez biztos. Arról már megoszlanak a véleménynek, hogy a BMW R-71-es oldalkocsis változatának példányaira hogyan tettek szert. Egyesek szerint Svédországból vásároltak öt darabot, mások állítják: lopás történt. A müncheni gépeket teljesen szétszedték, elemezték a konstrukciót, az alkatrészek kialakítását, a felhasznált anyagokat, illetve megmunkálásuk pontosságát. Az első szovjet típus, az M-72-es egyezése a német példaképpel, az elektromos alkatrészeken kívül, elég egyértelmű, bár a tévhittel ellentétben nem egyszerű másolatról van szó. A vörös hadsereg igényeihez igazított gépek eleinte Moszkva közelében készültek egy erre a célra átalakított üzemben. Az M-72-es gyártását a világháború alatt kényszerűségből helyezték át Irbitbe, ahol ma a kései utódok készülnek. Nem katonai célú bevezetése előtt több ponton tovább kellett fejleszteni a BMW távoli rokonát, és ez, valamint az ipar fejlődése az évtizedek során fokozatosan eltávolította az orosz konstrukciót a némettől. A háború után modernizálták először az oldalkocsis M72-eseket. Kéttárcsásra cserélték a kuplungot, és rövidebbre vették a végáttételt. Csökkent a csúcssebesség, de nőtt a nyomaték, ami a terepképességet is fokozta. A további fejlesztések során kívül-belül még robosztusabb lett a típus. A hengerek élettartama jelentősen nőtt, miután az egyszerű szitás levegőszűrőt, egy olajos betéttel toldották meg. Később már papírbetétet alkalmaztak. Változtattak a vázon is, hogy ellenállóbb legyen a mostoha útviszonyok között. Felsorolni is nehéz hány módosítást hajtottak végre a gyújtáson, a dinamón és az elektromos rendszer egyéb elemein, de az irbiti gépek később is hajlamosak voltak a villamos eredetű hibákra. 1951-től az IMZ üzemmel párhuzamosan, Kijev mellett, a KMZ-nél is elkezdték gyártani az M72-eseket, és az ukrán átirat neve lett később Dnyeper. A két márka a gyártás további történetében saját útját járta, az eredetileg azonos konstrukció egy idő után kétfelé ágazott. Például 1956-ban tért át az IMZ a korszerűsített M72M-re. Ebben az elosztótengely, perselyezés helyett, görgőscsapágyban futott, ismét ellenállóbb lett a váz és a kerekek, valamint a küllők új rögzítési pontokat kaptak, mivel korábban - ütés hatására - gyakran kiszakadtak a helyükről menet közben. Az első sárvédőket is megemelték, hogy amikor a motor dagonyázik, akkor is könnyen tisztulhassanak a kerékjáratok. Az M72M mellé új oldalkocsi is került, melyet torziós rugókra támasztottak. Ebből a típusból hamarosan egy csekély példányszámú sportváltozat is készült, melynek tömege kisebb, motorja felül szelepelt lett, és erősebb volt a széria példányoknál. Az M72K valódi ritkaság, ezért a gyűjtők körében komoly összegekért cserélhet gazdát, ha felbukkan. Az ősmodellt a hatszázötven köbcentis, de már felülszelepelt M61-es követte. Ekkortól használták az Ural márkajelölést is. Később a 61-est is továbbfejlesztették és leszármazottai lettek az M62-es, illetve az M63-as. Közben az ukrán üzemben szintén átgondolták az ősmodellt. Az utód abban tér el a korábbiaktól, hogy elől, lengőkaros felfüggesztést és hidraulikus lengéscsillapítókat találunk. Teljesen különálló modellként említhető viszont, az ötvenes évek végén megjelentetett K750-es. Az ismét alaposan átdolgozott ukrán típus dugattyúin már két olajlehúzó gyűrű volt, hűtőbordákkal látták el az olajteknőt és más lett a hengerfej, illetve megnövelték a sűrítést is. A futómű hátul lengővillára, elől pedig rövid lengőkarra támasztott felfüggesztésből áll. Bevezettek egy szintén új fejlesztésű oldalkocsit is, mellyel a típus elnyerte a nyolcvanas évek elejéig gyártott formáját. A kései Dnyeperek, például az MT 12-es, dupla nyereggel és nagykapacitású tankkal, míg a klasszikus MT9, oldalkocsival és hátrameneti fokozattal készült. A rendszerváltás után számos nyugati import alkatrésszel próbálták kiküszöbölni a régi hibákat, melyek nagyrészt az addigi beszállítók csapni való anyagminőségén múlott - igazán megbízhatóak mégsem lettek. Mivel már nem a hazai piac mindennapi munkaigényeit, hanem a nyugati világ retro irányzatát szolgálják ki, ismét "katonásították" a modelleket és olyan fantázianevekkel látták el, mint Sportsman, Retro vagy Classic. A felszereltség, illetve a felépítés kisebb-nagyobb eltérései jelentik a különböző modellek közti különbséget. A cég új tulajdonosai főként arra koncentráltak, hogy a muzeális technika megfeleljen a mai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A kései M-62 leszármazottak gyújtása már elektronikus, a sokszor kifogásolt porlasztókat Keihin gyártmányúra cserélték. Az Ural mai kínálatából a Wolf elnevezésű chopper lóg ki a sorból, a Moscow Nightwulfes bikerei nyújtották hozzá az ihleteket. Használt Uralt vagy Dnyepert vásárolni lutri, viszont a bátrak számára egy érdekes kaland kezdete. A volt Szovjetunióból származó két, illetve háromkerekűek nem ajánlhatók a kezdő motorosoknak, azoknak viszont annál inkább, akiket különleges szenvedély fűz a tökéletlenség tárgyiasult formáihoz. Egy ilyen robosztus, egyesek szerint elnagyolt motor vagy fogat birtoklása állandó teendőkkel jár. Aki veterán korú Uralra vágyik, a magyar apróhirdetésekben biztosan talál elfogadható darabot. A hazai utakon 1953-ban jelentek meg az M72-esek, melyeket a néphadsereg szolgálatába állítottak. A későbbiekben érkező Uralok zöme is valamilyen közületben, például a rendőrségnél, a munkásőrségnél vagy az erdészetekben szolgált, főként nagy terhelhetősége miatt. Összességében elég kevés ilyen motor kezdte gondos magánkezekben a pályafutását, és ez meg is látszik az olcsóbb példányok állapotán. A restaurált vagy átépített gépek ára meghaladhatja a félmillió forintot is, de ezekből még kevesebb van. A kosárban kínált, forgalomból évekkel ezelőtt kivont motorokkal, az újdonsült tulajdonos lehetőségek, és feladatok egész sorához jut. Először is pótolnia kell az esetleg hiányzó alkatrészeket, amit alapos utánajárással a veteránbörzéken vagy a hazai utángyártók készletéből vehet meg. Segítség lehet néhány e témában kiadott könyv, és a márkák köré szerveződött népes veterános tábor is. Mire a motor elkészül, a lelkes Uralos valószínűleg teljesen átfogalmazza a minőséggel és megbízhatósággal kapcsolatos sztereotípiáit. A gyakori olajszivárgások miatt folyamatosanfigyelnie kell a kenőanyagszintet a motorban és a kardánházban, illetve meg kell elégednie a hetven-nyolcvan kilométeres utazósebességgel, mivel a régebbi gépek dugattyúi leszakadhatnak a magas fordulatszámtól. Cserébe a túrákat kíváncsi tekintetek, és valószínűleg gyakori szerelések kísérik majd. A szovjet-ukrán-orosz retro motort, egy letűnt kor eleven emlékét nem csak birtokolni, de vezetni is valódi kihívás, viszont minden nyergében töltött pillanat feledhetetlen motoros élményt nyújt. Forrás: www.motorrevu.hu Ha valaki rendelkezik bővebb információval akkor küldje el a oldtimerinfobg@gmail.com-ra.